A Püspöki palota kertjében álló kőkereszt

 0
Tovább

A Bangor kereszt

A Bangor kereszt Vác és Vácduka közt az un. Barát rétnél a Gombás patak mellett található eldugva az erdőben. Benőtte már a cserje a fakereszt környezetét teljesen.








Érdekesség a kereszttől nem messze egy barlang bejárata a csalitban. Egy ember simán befér, és megy lefelé járat meredeken...

 

 0
Tovább

Rókus kápolna mögött lévő kereszt

A pestisjárvány itt eltemetett áldozatai emlékére az 1740-ben épült Rókus kápolna körül a múlt század elejéig működött egy temető, amit 1761-ben nyitottak az épülő székesegyház közelében akkor lezárt kiváltására. A szomszédos áruház építésekor felszámolt temetőre csak a kápolna melletti egykori temetőkereszt emlékeztet.temetőkereszt  rókus kereszt vác rókus kápolnatemetőkereszt  rókus kereszt vác rókus kápolna

temetőkereszt  rókus kereszt vác rókus kápolna


Nagyobb térképre váltás

Frissítés

Áthelyezték 2017.06.15-én a keresztet a kápolná háta mögöl a kápolna mellé.
temetőkereszt  rókus kereszt vác rókus kápolna


temetőkereszt  rókus kereszt vác rókus kápolna


temetőkereszt  rókus kereszt vác rókus kápolna


 

 0
Tovább

Váci képoszlopok

A képoszlopok, vagy útszéli szentképtartók illetve németesen Bildstock-ok találhatóak Vácon is. Egy a Törökhegyen, kettő a Külső-rádi úton. Hasonló még a Kálvária alatt lévő gyülekezőkápolna, illetve a leghíresebbek a Hétkápolna képoszlopai . A hét képoszlopot (régiesen: kápolnát), melytől a Hétkápolna a nevét kapta Czupin Ilona állíttatta férje emlékére, 1738-ban. A kápolnák fülkéiben a Boldogságos Szűz hét fájdalmát és hét örömét ábrázoló képek voltak elhelyezve.

A kőből képoszlopok faragott oszlop fülkeszerűen kialakított felső részének mélyedésében általában festett, vagy faragott képet helyeztek el, az oszlop tetején kereszt látható. Az útmenti képoszlopok funkciója nem teljesen tisztázott. A legvalószínűbb feltételezés, hogy határjelző szerepük lehetett. A belterület és külterület, illetve a dűlők határán álltak. De ismerünk olyanokat is, melyeket szerencsétlenségek helyszínére emlékül állítottak.

1. Törökhegyen a „Gerinc” út mentén álló Szent Antal képoszlop.  A fülkében Páduai Szt. Antal festett képe látható.
 

2. Külső Rádi út bal oldalán elzárt területen lévő felújított képoszlop.

 

3. Rádi úton a Mária-udvari bejárónál élló képoszlop. A volt Marx-villához (Mária-udvar) vezető, vadgesztenye fasorral keretezett út elején állították fel a fülkés képoszlopot. A fülkében virágok között kis méretű, festett Mária szobor van.

 0
Tovább

Vácdukai templomkertben, és a temetőben álló kereszt

Szent Anna templom kert



Nagyobb térképre váltás

Vácdukai temető

 0
Tovább

Alsóvárosi temető - Katona József sírjánál lévő kereszt - 1899

 0
Tovább

Alsóvárosi temetőben a lépcsősor tetejénél lévő kereszt


Nagyobb térképre váltás

 0
Tovább

Kis-Gombás dűlőben álló kőkereszt

A keresztet, amelyet még 1880-ban Straber János állíttatott, nemrég újraszentelték , és helyreállították a rongásás nyomait. Kereszt-újraállítás a Kis-Gombás dűlőben.

 

 0
Tovább

Kálvária dűlőben álló fakereszt

Fa feszületen festett fémlemez korpusz. A feszületen félkörívben festett horganylemez díszítés, a kereszt vízszintes szárán a nap és a hold szimbóluma látható szintén festett horganylemezből. A kereszt körül alacsony, beton lábazatos vaskerítés van, belül virágágyással. 1994-ben újraszentelték. Helyi védelem alatt áll. 1994.04.23.-án újraszentelve.

A 3D google térkpen nem látható, ezen úton kell menni, kb 50 métert a keresztig.

Nagyobb térképre váltás

 0
Tovább

Kosdi út mellett, a domb tetején látható, (Bácska dűlő) kőkereszt

A keresztet 1806-ban állították, és több, mint 40 éve újították fel. (1971)


Nagyobb térképre váltás

 0
Tovább

Vörös Kereszt, vagy Jezsuita kereszt - a Vöröskereszt téren

A keresztet nem mindig ezen a néven nevezték, így a történetét régi iratok és könyvek között búvárló kutatónak figyelnie kell számos írásmódra. Vörös vagy Veres Kereszt, egy idoben volt Jezsuita kereszt is a neve – ezek hol külön, hol kötojellel, hol pedig egybeírva láthatók, és felidéződik még a Hasító-kereszt megnevezés is. A névváltozások oka, a névváltozatok eredete egyelőre nem ismert. A kereszt nevéhez hasonlóan annak alapanyagát is változó mó- don említik az ismert források, egykor fa keresztről és kő szoborról írnak. A közelmúlt ismeretei alapján kőből való a kereszt, és fémből a rajtalévő korpusz. Természetes folyamat a fizikai átalakulás az ilyen nagy időt megélt szakrális emlékek esetében, egykor minden felújítás, megújítás jelenthetett anyagváltást is, mert mindez a lényegen, a gondolatiságon, a kereszt jelenvalóságán nem változtatott. A keresztállításnak mindig van oka és elozménye, itt az eredeti szándékot sajnos alapító irat hiányában nem ismerjük, töredékesek tehát az ismereteink a kereszt történetére vonatkozóan. Az elso írásos említése 1742-bol származik. Akkor a püspök és a káptalan kötött egy részletes egyezséget, amiben azt is olvashatjuk, hogy a város egyik középkori romépülete a Vörös Keresztnél (ab oriente via Rubra Crucis…) lévő templomrom. Más forrás egyelőre nem utal arra, hogy itt valóban templom lett volna valaha, nem erősítik ezt meg sem az ismert városábrázolások, sem régészeti adatok. De figyelemre méltó az a szándék, hogy 1745-ben Althann Károly püspök, aki különös gondot fordított az egyházmegyében a régi templomok újjáépítésére, egy „templomocskát” akart építtetni a kereszt közelében. Karcsú Arzén történeti munkájában ír arról, hogy a városi tanács foglalkozott a püspök tervével, kérésével. A püspök anyagot és kőmuvest biztosított volna a templomépítéshez, a várostól pedig segédmunkásokat kért. A tanács 6 segédmunkást ígért is, a környékbeli gazdák és zsellérek napi 5 garas fizetésére köteleztettek, hogy a segédmunkát ebbol fedezzék. A templom végül nem valósult meg, ennek okát sem ismerjük. Mindezek tudatában viszont a vöröskereszt alapítóinak, állítóinak lehetett (hangsúlyozott a feltételes mód!) szándéka egy korai templom emlékének a megorzése. Valós ismereteket, tényszeru eredményt ezzel kapcsolatban csak részletesebb, módszeres kutatás hozhatna. Egy 1743. végén megtartott városi tanácsülés jegyzokönyve is említi a keresztet, de egészen más okból. A tanács ekkor 20 pálinka-kocsma engedélyezését hatá- rozta el, egyiket ezek közül a „Vereskeresztnél”. A kereszt tehát itt helymeghatározó szerepű volt, akárcsak Nagy Tamás Mihály 1748 októberében kelt végrendeletében, melyben a „Vöröskeresztnél való takácsnál” említ otthagyott zsákvásznat, arról is rendelkezik, azt is fiaira hagyja. A kereszt idővel nevet adott az elotte álló térnek, és az oda vezető utcának is. Tragor Ignác váci utcaneveket vizsgáló munkái szerint előbb Hasító Kereszt Utsza (1815), majd Kereszt-sor és Kereszt-utca (1823) volt a neve. 1888-ban a hivatalos utcanévadás keretében lett Vörös-kereszt tér és sor az elnevezése, a színében is vörös kereszt akkor a 7. és 8. ház közötti üres telken állt. A váci vöröskeresztnek a helyi népéletben, népi vallásosságban is volt jelentosége. A második világháborúig a nagyböjtben sokan látogatták, innen indult a vidékünkön ismert és gyakorolt Jézuskeresés szokása. Mirkó Ferenc kéziratban megmaradt visszaemlékezése szerint nagycsütörtök este itt gyülekeztek, és innen mentek a hívek a Kálváriá- ra, ahonnan a keresztút és más ájtatosságok elvégzése után hajnalban értek át a Hétkápolnához. Újabb ott elvégzett ájtatossági formák és imák után hajnal 3-4 felé fejezték be a Jézuskeresést. (A középkori húsvéti fénymisztika elnépiesedett maradványa, amikor a hívek virrasztva várják, hogy kel föl az éjszaka sötét sírjából a nap.) Ez a hagyomány a háború idején szűnt meg. A kereszt állapotának megőrzése az évszázadok során többeket foglalkoztatott. Karcsú Arzén írása alapján tudjuk, hogy 1853- ban gondnoka lett Gyikos Mihály személyében, aki 76 frt-ot költhetett a megújítására, bekerítésé- re. Az egyházfiak közül az 1880- as években Soós József, majd Bodonyi Miklós törodött vele, az utóbbi helyreállíttatta, bekeríttette és alapítványt tett a kereszt jövőjét biztosítandó 100 frt értékben. Ugyanakkor perselyből rendelkezésre állt 156 frt. 36 garas is erre a célra. A kegyes alapítványok az idők során elkoptak, a szakrális emlékek, az útmenti keresztek gondozása erősen háttérbe került. Így történt estünkben is. Hosszú évekig gazos telken, méltatlan körülmények között állt, de most sokak összefogásával ismét meg- újult a kisváci vöröskereszt. Történetét a maiak viszik tovább. A keresztet 2010.05.29.-én szentelték újra, Varga Lajos segédpüspök által. (forrás vaci-naplo.hu )

 


Nagyobb térképre váltás

 0
Tovább

A Szent Mihály kápolna mellett álló kereszt

A Szent Mihály kápolna a Szent Mihály hegyen áll, építtette Jankovits Mihály néhai püspöki tiszttartó.  Szt. Mihály főangyal ünnepén szoktak szentmisét szoktak tartani ott, legalábbis hajdanán.


Nagyobb térképre váltás

 0
Tovább

Régi 12-es úton, ipari telephelyen. 1808.


Nagyobb térképre váltás

 0
Tovább

Alsóvárosi temetőben a főút melletti kereszt. 1844


Nagyobb térképre váltás

 0
Tovább

Vác, Géza Király téren álló kereszt. Pestis kereszt.

A kőkereszt ma a Ferences templom és rendház kapuja mellet van, de régebben a tér közepén állott. A kereszt Blahó Pius, és Dull Ferenc ferences atyák emlékére készült, az 1740-es pestisjárványban vállalt hősies beteggondozásukért, a járványnak később maguk is áldozatai lettek.
Az utolsó kép, a keresztet az eredeti helyén mutatja. Nevezik Pestis keresztnek is.



 
 


Nagyobb térképre váltás

 0
Tovább
«
12

Váci keresztek

blogavatar

Bővülő képes blog a váci és Vác környéki keresztekről.

Utolsó kommentek

HTML