Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Kosd, Béke utcai kőkereszt

Kosd kőkereszt béke utcaKosd kőkereszt béke utcaKosd kőkereszt béke utca


Nagyobb térképre váltás

Tovább

Cselőtepusztai kereszt

Cselőtepuszta kereszt útmenti keresztekCselőtepuszta kereszt útmenti keresztek


Nagyobb térképre váltás

Tovább

Katalinpusztai keresztek

A főúton álló német kereszt. 1940. Bachin Imrahjekatalinpuszta katalin puszta katalin-puszta kereszt kőkereszt útszéli kereszt

Kereszt az Ady Endre utcában. 
 katalinpuszta katalin puszta katalin-puszta kereszt kőkereszt útszéli kereszt

Kőkereszt a Gyadai réthez vezető úton

 katalinpuszta katalin puszta katalin-puszta kereszt kőkereszt útszéli kereszt

Tovább

Rókus kápolna mögött lévő kereszt

A pestisjárvány itt eltemetett áldozatai emlékére az 1740-ben épült Rókus kápolna körül a múlt század elejéig működött egy temető, amit 1761-ben nyitottak az épülő székesegyház közelében akkor lezárt kiváltására. A szomszédos áruház építésekor felszámolt temetőre csak a kápolna melletti egykori temetőkereszt emlékeztet.temetőkereszt  rókus kereszt vác rókus kápolnatemetőkereszt  rókus kereszt vác rókus kápolna

Frissítés
Áthelyezték 2017.06.15-én a keresztet a kápolná háta mögöl a kápolna mellé.
temetőkereszt  rókus kereszt vác rókus kápolna


temetőkereszt  rókus kereszt vác rókus kápolna


temetőkereszt  rókus kereszt vác rókus kápolna


 

Tovább

„Dinka” kereszt, Egyházmöge dűlő (1802/1863)

Ez a kereszt sem lett volna meg, Szalay Ákos listája, és Dr. Birkás János gps adatai nélkül. A terület nem járható, sem ösvény sem út nem vezet a kereszthez, és a bokrok cserjék, szinte teljesen benőtték a területet. Képek a keresztről, illetve a csonkjáról, mert a teteje sajnos már régen letörött. „Dinka” kereszt Egyházmöge dűlő Háromszögelt kereszt„Dinka” kereszt Egyházmöge dűlő Háromszögelt kereszt„Dinka” kereszt Egyházmöge dűlő Háromszögelt kereszt„Dinka” kereszt Egyházmöge dűlő Háromszögelt kereszt
 


Nagyobb térképre váltás

Tájértéktár megnevezés: Háromszögelt kereszt

Tovább

Vaskapualja-dűlőben álló kereszt.

Sajnos ez a kereszt nyomtalanul eltűnt, semmi nyoma nincsen. Írtam Szalay Ákosnak, aki Mirkó Ferenc munkája alapján összegyűjtötte a kereszteket, és  Dr. Birkás János készített hozzá geodéziai felmérést. A GPS adatok alapján sem lett sajnos a kereszt. A navigációs adatok szerint, az alábbi képen a zöld nyílnál kellene lennie a keresztnek, de sajnos semmi nincs ott. A geodéziai mérés szinte napra pontosan két éve, 2011.05.13.-án készült. Akkor még biztos megvolt a kereszt, sőt Szalay Ákos még tavaly is látta. Aki tud valamit róla, írja meg..
 


Nagyobb térképre váltás

Így néz most ki a terület:Vaskapualja-dűlő keresztVaskapualja-dűlő kereszt

Egy kép szerencsére megmaradt,  a Börzsöny barátai honlapról másoltam. Vaskapualja-dűlő kereszt

Tovább

Világcsodája vaskereszt 1956 emlékére

Betonvasból készült, kovácsoltvas nyílhegy végződéssel, díszekkel és 1956 felirattal ellátott kereszt a püspöki palota Konstantin téri homlokzata előtt. A keresztet egy alacsony kőtámfalon helyezték el. Lábánál kis márványtábla: "Világ csodája 1956-os magyar forradalom"Világcsodája Világ Csodája vaskereszt  kereszt  1956Világcsodája Világ Csodája vaskereszt  kereszt  1956.

Tovább

Váci képoszlopok

A képoszlopok, vagy útszéli szentképtartók illetve németesen Bildstock-ok találhatóak Vácon is. Egy a Törökhegyen, kettő a Külső-rádi úton. Hasonló még a Kálvária alatt lévő gyülekezőkápolna, illetve a leghíresebbek a Hétkápolna képoszlopai . A hét képoszlopot (régiesen: kápolnát), melytől a Hétkápolna a nevét kapta Czupin Ilona állíttatta férje emlékére, 1738-ban. A kápolnák fülkéiben a Boldogságos Szűz hét fájdalmát és hét örömét ábrázoló képek voltak elhelyezve.

A kőből képoszlopok faragott oszlop fülkeszerűen kialakított felső részének mélyedésében általában festett, vagy faragott képet helyeztek el, az oszlop tetején kereszt látható. Az útmenti képoszlopok funkciója nem teljesen tisztázott. A legvalószínűbb feltételezés, hogy határjelző szerepük lehetett. A belterület és külterület, illetve a dűlők határán álltak. De ismerünk olyanokat is, melyeket szerencsétlenségek helyszínére emlékül állítottak.

1. Törökhegyen a „Gerinc” út mentén álló Szent Antal képoszlop.  A fülkében Páduai Szt. Antal festett képe látható.képoszlop vác törökhegy Szent Antal rádi út Bildstock Útszéli szentképtartó

 

2. Külső Rádi út bal oldalán elzárt területen lévő felújított képoszlop.
https://img.reblog.hu/blogs/14041/img_6061602fe7a0d.jpeg?full=1?full=1képoszlop vác törökhegy Szent Antal rádi út Bildstock Útszéli szentképtartóképoszlop vác törökhegy Szent Antal rádi út Bildstock Útszéli szentképtartó
 

3. Rádi úton a Mária-udvari bejárónál élló képoszlop. A volt Marx-villához (Mária-udvar) vezető, vadgesztenye fasorral keretezett út elején állították fel a fülkés képoszlopot. A fülkében virágok között kis méretű, festett Mária szobor van.képoszlop vác törökhegy Szent Antal rádi út Bildstock Útszéli szentképtartóképoszlop vác törökhegy Szent Antal rádi út Bildstock Útszéli szentképtartóképoszlop vác törökhegy Szent Antal rádi út Bildstock Útszéli szentképtartóképoszlop vác törökhegy Szent Antal rádi út Bildstock Útszéli szentképtartó

Tovább

A középvárosi temető eltűnt keresztjei

Vác városának legrégebbi temetőjét, a város "múltját" a váci középvárosi temetőt jó pár évvel ezelött 38 évvel a bezárása után felszámolták. A temető elhanyagolt volt, ám mégis a városhoz tartozott, szerves része volt, olyan neves váciak síremlékével, mint Landerer Lajos, Tragor Ignác. A temetőt eredetileg egy út miatt zárták be, ami épp ott vezetett volna keresztül. Sokáig szó volt egy kegyeleti park létrehozásáról is, felmerült egy lakópark terve is - ki akar egy temető felett lakni? - , de pletykáltak kamionterminálról, és multicég telephelyéről is. Jelenleg egy üres, gazos terület áll a város közepén. Érdekes módon a zsidótemetőt nem engedték felszámolni, mert megszentelt föld. A deákvári plébánia számára ez a terület nem volt az. El is adta. Sikerült mindezt úgy, hogy országos botrány kerekedett a temető felszámolásából, hisz azt úgy hajtották végre, hogy emberi csontokkal együtt 100 tonna sírkő-maradványt a sződliget dunapartra öntöttek. Ennyi valósult meg a fejfák, sírok, kripták, jellegzetes kövek megmentéséből. Kiönteni csontokkal együtt a dunapartra. Felelős természetesen azóta sincs, a temető helyén burjánzik a gaz.
A középvárosi temetőben állt három kőkereszt is, ami most a deákvári templom udvarán hever. Szerencsére Szalay Ákos megörökítette az utókor számára a kereszteket.

A Miltényi kápolna melletti Borovi kereszt (1898).
Jelenleg a Deákvári templom udvarán van.
középvárosi temető  keresztek



 A Borovi kereszt (1898) korpusz nélkül

középvárosi temető  keresztek

Felirat a Borovi kereszt talapzatán

középvárosi temető  keresztek

Az Althann címeres kereszt.

 középvárosi temető  keresztek
Az Althann-címeres kereszt műkő korpusza. középvárosi temető  keresztek

középvárosi temető  keresztek

Ortodox keresztény közösségi kereszt, cirill betűs felirattal (1813)
Gál Judit írt róla cikket: Váci Polgár 16. évfolyam 11. szám, 2010. november, 11. oldal.
 középvárosi temető  keresztek

A keresztek ma a deákvári templom udvarán.
 középvárosi temető  keresztek

A temető 2013 májusi képe

középvárosi temető  keresztek

In memoriam Középvárosi temető Facebook csoport 

Tovább

Vác és Verőce közt a római őrtoronynál lévő kereszt

római őrtorony kereszt fakereszt útszéli kereszt


Nagyobb térképre váltás

Tovább

Papvölgy dűlőben álló kereszt, Nagyvárad visszatérésének dicsőségére. 1940


Nagyobb térképre váltás


A Dévald kereszt

Kerek évfordulók éve a 2010. esztendő: 90 éve volt a Trianoni „békekötés”, 80 éve született Csoóri Sándor, 70 éve volt Erdély visszacsatolása és 60 éve oszlatták fel a magyarországi szerzetesrendeket.
A Papvölgy bejáratánál lévő Dévald kereszt állításának indítéka Trianonig nyúlik vissza.

Történelmi háttér

Csoóri Sándor Trianon tébolyához foghatónak a tatárjárást és a mohácsi vészt tartja.Trianon még a török hódoltságnál is pusztítóbb és irgalmatlanabb volt. „A törökök sokáig nézték szülőhazánkból az eget, de amikor végleg elmentek, nem vitték magukkal sem Erdélyt, sem a Dunántúlt, sem a Duna-Tisza közét.…Csehszlovákiának 61.630 négyzetkilométert adtak Trianonban. A románoknak 103.093-at.Tízezer négyzetkilométerrel többet, mint amennyi megmaradt nekünk, a csonka hazának.” A történelmi Magyarország területe harmadára csökkent.
A Horthy Miklós vezette Magyarország nem törődött bele az 1920. június 4-én aláírt trianoni béke rendelkezéseibe, ezért a magyar külpolitika legfontosabb célkitűzése az elszakított, magyarok lakta területek visszaszerzése volt. A revíziós célok megvalósítására azután nyílt lehetőség, miután a hitleri Németország elkezdte a versailles-i békeszerződés felülvizsgálatát.
A két bécsi döntést a tengelyhatalmak képviselői hozták a bécsi Belvedere palotában.
Az1. bécsi döntés 1938. november 2-án született, visszakerült 11.927négyzetkilométer: zömében Csehszlovákia (autonóm Szlovákia) déli része, benne Kárpátalja déli része. Átkerült1millió 62 ezer lakos. Az 1941-es népszámlálás szerint ennek 84%-a volt magyar,és kb. 10%-a szlovák nemzetiségű.
A2. bécsi döntés alapján, 1940. augusztus 30-án, a német-olasz részvétellel felállított döntőbizottság Magyarországnak ítélt mintegy 43.492 négyzetkilométert: Észak-Erdélyt, Székelyföldet és Partium északi részét. A visszacsatolással Magyarországhoz került 1,4 millió magyar mellett több mint 1millió román is. Annak ellenére, hogy a magyarok többsége Erdély északi részén élt, még így is mintegy félmilliós magyar közösség maradt Dél-Erdélyben,akiknek egy része a döntés után északra költözött.
Gyönyörűen jellemzi a 2. bécsi döntés utáni nap hangulatát Hámori Péter írása a Magyar Nemzetben: Torockó lakossága 1940. szeptember elsején lélegzetvisszafojtva hallgatta egy besötétített tanteremben a budapesti rádió híreit az újmagyar-román határvonalról. Az öreg tanító postairónnal rajzolta be centiméterről-centiméterre a határt a térképre. Torockó és vele együtt a szomszéd falvak magyarsága a döntés nyomán Romániában maradt. Döbbent csend után együtt zokogott a falu népe. Filmre illő történet. Elképzelhető az eufórikus hangulat amit Nagyvárad hazatérése jelentett.
A2. magyar hadsereg egységei 1940. szeptember 5-13 között vonultak be a visszacsatolt területre. A papvölgyi Dévald kereszt tanúsága szerint Nagyváradra szeptember 6-án érkeztek. Itt Horthy Miklós kormányzó is jelenvolt. Mostanában tudatosult bennem, hogy a Nagyvárad tér is ekkor kapta nevét.
1944.augusztus 23-án Románia Mihály király vezetésével átállt a szövetségesek oldalára és támadást indított a német hadsereg ellen. A román csapatok hamarosan ismét megszállták Erdély egész területét, a II. világháborút lezáró párizsi békeszerződés pedig hivatalosan is visszaállította a trianoni határokat. Nagyvárad alig négy évig volt ismét a miénk. Van akinek a fejfájára ez tírták:”Élt négy évet.” Ennek a négyévnyi örömnek is tanújele a papvölgyi Dévald kereszt.

A kereszt története

Mirkó Ferenc írja:
„Papvölgy-dűlőben álló műkőkereszt

ISTEN NAGYOBB
DICSŐSÉGÉRE ÉS
NAGYVÁRAD HAZATÉRÉSÉNEK
EMLÉKÉRE HÁLÁBÓL
özv. DÉVALD DEZSŐNÉ
1940. SZEPT. 6.

Kereszt hasáb négyszög alapú, 22x21 cm.
CORPUS: műkő. Deákvári Plébániához tartozóterületen.”

A keresztet özvegy Dévald Dezsőné, született Fettich Stefánia (Stefi néni) állíttatta Drahony kőfaragó mesterrel. Stefi néni Dr. Áfra Tamás nagyanyjának, Fettich Arankának volt a húga, neki keresztanyja. Megkértem ezért Dr. Áfra Tamás váci háziorvost, rendtársamat, hogy meséljen keresztanyjáról, gyűjtsön adatokat a papvölgyi Dévald keresztről.
Dévald Dezső Nagyváradról származott. Feleségével Budapesten éltek, Dezső bácsi a Várban volt postaigazgató, Stefi néni gép- és gyorsírást tanított. A Dévald házaspár1933-ban költözött Budapestről Vácra, a Papvölgybe. Dezső bácsi szívbetegsége miatt szükség volt a Naszály jó levegőjére.
A Dévald házaspár a Papvölgy út 3-ban házat épített. A Papvölgy nevét a püspöki szőlőkről kapta. Áfra doktor sorolja az egykor a Papvölgyben lakókat: Meiszner család – Urszinyiné – Bartók Mária festőművész – Göndör Sándor főjegyző – Ottó Mária… A Papvölgy másik oldalán volt a Degré villa, mely ma már nincs meg. Degré Alajos (1819-1896) volt a hétkápolnai honvédemlékmű felállításának kezdeményezője, az emlékoszlopon olvasható verseket is ő írta.
A Dévald ház ún. oberländer téglából épült. Az épületbe beépítettek egy kastély bontásából származó ajtókat, ablakokat és kályhát. A fedett terasz csúcsán lévő szélkakas jelzi az építés: 1933 és a felújítás: 1973 dátumát, valamint a felújítást végző Áfra Tamás monogramját. Az Áfra család életében fontos szerepe volt a papvölgyi háznak: Tamás gyermekként sokszor nyaralt itt, emlékszik az1944-es váci bombázásokra, amikor a kereszt tövében imádkoztak (6 éves volt). Tamás 1962-ben végzett orvosként és Vácra kérte magát. A papvölgyi házban laktak két évig feleségével, Marikával. Első gyermekükkel még itt laktak. A Papvölgyben akkor vezetékes víz és elektromos világítás nem volt, ezért1965-ben az Áfra család elköltözött a Széchenyi utca 29-be (Az épülethomlokzatán 1930-as építési dátum látható). Ma is itt laknak, de papvölgyi házat is sokat használják. Dr. Áfra Tamás 48 éve háziorvos Vácott.
Visszakanyarodva a Dévald családhoz: Dezső bácsi 1936. február 6-án halt meg, Nagyváradon temették el. Ő nem érhette meg Nagyvárad hazatérését. Felesége azonban keresztet állíttatott férje emlékének is, hiszen Dezső bácsi volt nagyváradi. A felállított kereszt egyszerre hirdette Isten dicsőségét, Nagyvárad visszacsatolásának történelmi tényét és Stefi néni síron túli szeretetét férje iránt. Stefi néni közel harminc évvel később 1965-ben halt meg. Azóta a kereszt az Ő emlékét is őrzi. Stefi néni halála óta – 45 éve – a papvölgyi Dévald keresztre keresztfia Dr. Áfra Tamás figyel. A legutóbbi felújítást is Ő végeztette el 2008-ban. Mindig megdöbbent, hogy a keresztek többsége átvészelte a szocializmus negyven évét. Mintha valami mágikus erejük lenne. Mindenesetre a Papvölgyi keresztnek jót tett, hogy táblájának betűi az ötvenes évekre megfakultak, a történelmi utalás olvashatatlanná vált. A geodéziai térképeken szerepelt, de felirata nem ingerelte a diktatúrát. Stefi néni állítólag megvásárolta a kereszt által elfoglalt kis területet, de a mai földhivatali nyilvántartásban ennek nyoma nem található.
A Papvölgy keresztje hetven éve hirdeti Isten dicsőségét, Nagyvárad hazatérését és a Dévald házaspár emlékét. Remélem ezentúl táblája már mindig olvasható lesz.


Szalay Ákos

a Váci Polgár 2010. októberi számában megjelent írás


Tovább

Vácdukai templomkertben, és a temetőben álló kereszt

Szent Anna templom kert

keresztek vácdukakeresztek vácduka

Nagyobb térképre váltás

Vácdukai temető

keresztek vácduka

Tovább

Vácduka és Vác között az út mellett álló kereszt


Nagyobb térképre váltás

Tovább

Zsellérdűlő - Lovastanyánál lévő fedett fakereszt

Zsellérdűlő fakeresztZsellérdűlő fakeresztZsellérdűlő fakereszt


Nagyobb térképre váltás

Tovább

Muszka kereszt - Tagok-dűlő



Volentics Gyula: A Muszka-kereszt története : muszka.pdf

Tovább

Alsóvárosi temető, Gombás patak felőli első bejáratnál lévő kereszt

Alsóvárosi temető, Avar utcai bejárat, Medve-Laier kereszt (1806. május 18)

alsóvárosi temető kereszt kőkeresztalsóvárosi temető kereszt kőkereszt


Nagyobb térképre váltás

Tovább

Alsóvárosi temető - Katona József sírjánál lévő kereszt - 1899

kereszt temető váckereszt temető váckereszt temető vác

Tovább

Alsóvárosi temetőben a lépcsősor tetejénél lévő kereszt

temető kereszt Váctemető kereszt Váctemető kereszt Vác


Nagyobb térképre váltás

Tovább

Kis-Gombás dűlőben álló kőkereszt

A keresztet, amelyet még 1880-ban Straber János állíttatott, nemrég újraszentelték , és helyreállították a rongásás nyomait. Kereszt-újraállítás a Kis-Gombás dűlőben.

Kis-Gombás dűlő Vác kereszt feszület kőkeresztKis-Gombás dűlő Vác kereszt feszület kőkeresztKis-Gombás dűlő Vác kereszt feszület kőkeresztKis-Gombás dűlő Vác kereszt feszület kőkereszt 
Kis-Gombás dűlő Vác kereszt feszület kőkereszt

Tovább

Kálvária dűlőben álló fakereszt

Fa feszületen festett fémlemez korpusz. A feszületen félkörívben festett horganylemez díszítés, a kereszt vízszintes szárán a nap és a hold szimbóluma látható szintén festett horganylemezből. A kereszt körül alacsony, beton lábazatos vaskerítés van, belül virágágyással. 1994-ben újraszentelték. Helyi védelem alatt áll. 1994.04.23.-án újraszentelve.kálvária dűlő kertvárosi utca kereszt feszület váckálvária dűlő kertvárosi utca kereszt feszület vác

A 3D google térkpen nem látható, ezen úton kell menni, kb 50 métert a keresztig.

Nagyobb térképre váltás

Tovább

Kosdi út mellett, a domb tetején látható, (Bácska dűlő) kőkereszt

A keresztet 1806-ban állították, és több, mint 40 éve újították fel. (1971)


Nagyobb térképre váltás

Tovább

Vörös Kereszt, vagy Jezsuita kereszt - a Vöröskereszt téren

A keresztet nem mindig ezen a néven nevezték, így a történetét régi iratok és könyvek között búvárló kutatónak figyelnie kell számos írásmódra. Vörös vagy Veres Kereszt, egy idoben volt Jezsuita kereszt is a neve – ezek hol külön, hol kötojellel, hol pedig egybeírva láthatók, és felidéződik még a Hasító-kereszt megnevezés is. A névváltozások oka, a névváltozatok eredete egyelőre nem ismert. A kereszt nevéhez hasonlóan annak alapanyagát is változó mó- don említik az ismert források, egykor fa keresztről és kő szoborról írnak. A közelmúlt ismeretei alapján kőből való a kereszt, és fémből a rajtalévő korpusz. Természetes folyamat a fizikai átalakulás az ilyen nagy időt megélt szakrális emlékek esetében, egykor minden felújítás, megújítás jelenthetett anyagváltást is, mert mindez a lényegen, a gondolatiságon, a kereszt jelenvalóságán nem változtatott. A keresztállításnak mindig van oka és elozménye, itt az eredeti szándékot sajnos alapító irat hiányában nem ismerjük, töredékesek tehát az ismereteink a kereszt történetére vonatkozóan. Az elso írásos említése 1742-bol származik. Akkor a püspök és a káptalan kötött egy részletes egyezséget, amiben azt is olvashatjuk, hogy a város egyik középkori romépülete a Vörös Keresztnél (ab oriente via Rubra Crucis…) lévő templomrom. Más forrás egyelőre nem utal arra, hogy itt valóban templom lett volna valaha, nem erősítik ezt meg sem az ismert városábrázolások, sem régészeti adatok. De figyelemre méltó az a szándék, hogy 1745-ben Althann Károly püspök, aki különös gondot fordított az egyházmegyében a régi templomok újjáépítésére, egy „templomocskát” akart építtetni a kereszt közelében. Karcsú Arzén történeti munkájában ír arról, hogy a városi tanács foglalkozott a püspök tervével, kérésével. A püspök anyagot és kőmuvest biztosított volna a templomépítéshez, a várostól pedig segédmunkásokat kért. A tanács 6 segédmunkást ígért is, a környékbeli gazdák és zsellérek napi 5 garas fizetésére köteleztettek, hogy a segédmunkát ebbol fedezzék. A templom végül nem valósult meg, ennek okát sem ismerjük. Mindezek tudatában viszont a vöröskereszt alapítóinak, állítóinak lehetett (hangsúlyozott a feltételes mód!) szándéka egy korai templom emlékének a megorzése. Valós ismereteket, tényszeru eredményt ezzel kapcsolatban csak részletesebb, módszeres kutatás hozhatna. Egy 1743. végén megtartott városi tanácsülés jegyzokönyve is említi a keresztet, de egészen más okból. A tanács ekkor 20 pálinka-kocsma engedélyezését hatá- rozta el, egyiket ezek közül a „Vereskeresztnél”. A kereszt tehát itt helymeghatározó szerepű volt, akárcsak Nagy Tamás Mihály 1748 októberében kelt végrendeletében, melyben a „Vöröskeresztnél való takácsnál” említ otthagyott zsákvásznat, arról is rendelkezik, azt is fiaira hagyja. A kereszt idővel nevet adott az elotte álló térnek, és az oda vezető utcának is. Tragor Ignác váci utcaneveket vizsgáló munkái szerint előbb Hasító Kereszt Utsza (1815), majd Kereszt-sor és Kereszt-utca (1823) volt a neve. 1888-ban a hivatalos utcanévadás keretében lett Vörös-kereszt tér és sor az elnevezése, a színében is vörös kereszt akkor a 7. és 8. ház közötti üres telken állt. A váci vöröskeresztnek a helyi népéletben, népi vallásosságban is volt jelentosége. A második világháborúig a nagyböjtben sokan látogatták, innen indult a vidékünkön ismert és gyakorolt Jézuskeresés szokása. Mirkó Ferenc kéziratban megmaradt visszaemlékezése szerint nagycsütörtök este itt gyülekeztek, és innen mentek a hívek a Kálváriá- ra, ahonnan a keresztút és más ájtatosságok elvégzése után hajnalban értek át a Hétkápolnához. Újabb ott elvégzett ájtatossági formák és imák után hajnal 3-4 felé fejezték be a Jézuskeresést. (A középkori húsvéti fénymisztika elnépiesedett maradványa, amikor a hívek virrasztva várják, hogy kel föl az éjszaka sötét sírjából a nap.) Ez a hagyomány a háború idején szűnt meg. A kereszt állapotának megőrzése az évszázadok során többeket foglalkoztatott. Karcsú Arzén írása alapján tudjuk, hogy 1853- ban gondnoka lett Gyikos Mihály személyében, aki 76 frt-ot költhetett a megújítására, bekerítésé- re. Az egyházfiak közül az 1880- as években Soós József, majd Bodonyi Miklós törodött vele, az utóbbi helyreállíttatta, bekeríttette és alapítványt tett a kereszt jövőjét biztosítandó 100 frt értékben. Ugyanakkor perselyből rendelkezésre állt 156 frt. 36 garas is erre a célra. A kegyes alapítványok az idők során elkoptak, a szakrális emlékek, az útmenti keresztek gondozása erősen háttérbe került. Így történt estünkben is. Hosszú évekig gazos telken, méltatlan körülmények között állt, de most sokak összefogásával ismét meg- újult a kisváci vöröskereszt. Történetét a maiak viszik tovább. A keresztet 2010.05.29.-én szentelték újra, Varga Lajos segédpüspök által. (forrás vaci-naplo.hu )

 


Nagyobb térképre váltás

Tovább

Lépcsősor utcai temetőben lévő kőkereszt

Lépcsősor utcai temető kereszt ambró ferenc utcaLépcsősor utcai temető kereszt ambró ferenc utca


Nagyobb térképre váltás

Tovább

Gombási út mellett álló kereszt (Öreg Zsobrák dűlő, Téglaházi puszta, )


Nagyobb térképre váltás

Tovább

A Szent Mihály kápolna mellett álló kereszt

A Szent Mihály kápolna a Szent Mihály hegyen áll, építtette Jankovits Mihály néhai püspöki tiszttartó.  Szt. Mihály főangyal ünnepén szoktak szentmisét szoktak tartani ott, legalábbis hajdanán.

kápolna utca Szent Mihály kápolna  kereszt váckápolna utca Szent Mihály kápolna  kereszt váckápolna utca Szent Mihály kápolna  kereszt váckápolna utca Szent Mihály kápolna  kereszt vác


Nagyobb térképre váltás

Tovább

Váci kálváriadombon álló keresztegyüttes

A váci Kálvária helyén török erőd állt, majd az erődszerű, ellipszis alaprajzú, felülnézetben omega jelet formáló kálváriaépítmény Schick János váci nemes adományából épült 1726-ban. 

Tovább

Deákvári Jézus Szíve Templom kertjében álló kereszt - 2001


Nagyobb térképre váltás

Tovább

Váci keresztek

blogavatar

Bővülő képes blog a váci és Vác környéki keresztekről.

Utolsó kommentek

HTML