Papvölgy dűlőben álló kereszt, Nagyvárad visszatérésének dicsőségére. 1940


Nagyobb térképre váltás


A Dévald kereszt

Kerek évfordulók éve a 2010. esztendő: 90 éve volt a Trianoni „békekötés”, 80 éve született Csoóri Sándor, 70 éve volt Erdély visszacsatolása és 60 éve oszlatták fel a magyarországi szerzetesrendeket.
A Papvölgy bejáratánál lévő Dévald kereszt állításának indítéka Trianonig nyúlik vissza.

Történelmi háttér

Csoóri Sándor Trianon tébolyához foghatónak a tatárjárást és a mohácsi vészt tartja.Trianon még a török hódoltságnál is pusztítóbb és irgalmatlanabb volt. „A törökök sokáig nézték szülőhazánkból az eget, de amikor végleg elmentek, nem vitték magukkal sem Erdélyt, sem a Dunántúlt, sem a Duna-Tisza közét.…Csehszlovákiának 61.630 négyzetkilométert adtak Trianonban. A románoknak 103.093-at.Tízezer négyzetkilométerrel többet, mint amennyi megmaradt nekünk, a csonka hazának.” A történelmi Magyarország területe harmadára csökkent.
A Horthy Miklós vezette Magyarország nem törődött bele az 1920. június 4-én aláírt trianoni béke rendelkezéseibe, ezért a magyar külpolitika legfontosabb célkitűzése az elszakított, magyarok lakta területek visszaszerzése volt. A revíziós célok megvalósítására azután nyílt lehetőség, miután a hitleri Németország elkezdte a versailles-i békeszerződés felülvizsgálatát.
A két bécsi döntést a tengelyhatalmak képviselői hozták a bécsi Belvedere palotában.
Az1. bécsi döntés 1938. november 2-án született, visszakerült 11.927négyzetkilométer: zömében Csehszlovákia (autonóm Szlovákia) déli része, benne Kárpátalja déli része. Átkerült1millió 62 ezer lakos. Az 1941-es népszámlálás szerint ennek 84%-a volt magyar,és kb. 10%-a szlovák nemzetiségű.
A2. bécsi döntés alapján, 1940. augusztus 30-án, a német-olasz részvétellel felállított döntőbizottság Magyarországnak ítélt mintegy 43.492 négyzetkilométert: Észak-Erdélyt, Székelyföldet és Partium északi részét. A visszacsatolással Magyarországhoz került 1,4 millió magyar mellett több mint 1millió román is. Annak ellenére, hogy a magyarok többsége Erdély északi részén élt, még így is mintegy félmilliós magyar közösség maradt Dél-Erdélyben,akiknek egy része a döntés után északra költözött.
Gyönyörűen jellemzi a 2. bécsi döntés utáni nap hangulatát Hámori Péter írása a Magyar Nemzetben: Torockó lakossága 1940. szeptember elsején lélegzetvisszafojtva hallgatta egy besötétített tanteremben a budapesti rádió híreit az újmagyar-román határvonalról. Az öreg tanító postairónnal rajzolta be centiméterről-centiméterre a határt a térképre. Torockó és vele együtt a szomszéd falvak magyarsága a döntés nyomán Romániában maradt. Döbbent csend után együtt zokogott a falu népe. Filmre illő történet. Elképzelhető az eufórikus hangulat amit Nagyvárad hazatérése jelentett.
A2. magyar hadsereg egységei 1940. szeptember 5-13 között vonultak be a visszacsatolt területre. A papvölgyi Dévald kereszt tanúsága szerint Nagyváradra szeptember 6-án érkeztek. Itt Horthy Miklós kormányzó is jelenvolt. Mostanában tudatosult bennem, hogy a Nagyvárad tér is ekkor kapta nevét.
1944.augusztus 23-án Románia Mihály király vezetésével átállt a szövetségesek oldalára és támadást indított a német hadsereg ellen. A román csapatok hamarosan ismét megszállták Erdély egész területét, a II. világháborút lezáró párizsi békeszerződés pedig hivatalosan is visszaállította a trianoni határokat. Nagyvárad alig négy évig volt ismét a miénk. Van akinek a fejfájára ez tírták:”Élt négy évet.” Ennek a négyévnyi örömnek is tanújele a papvölgyi Dévald kereszt.

A kereszt története

Mirkó Ferenc írja:
„Papvölgy-dűlőben álló műkőkereszt

ISTEN NAGYOBB
DICSŐSÉGÉRE ÉS
NAGYVÁRAD HAZATÉRÉSÉNEK
EMLÉKÉRE HÁLÁBÓL
özv. DÉVALD DEZSŐNÉ
1940. SZEPT. 6.

Kereszt hasáb négyszög alapú, 22x21 cm.
CORPUS: műkő. Deákvári Plébániához tartozóterületen.”

A keresztet özvegy Dévald Dezsőné, született Fettich Stefánia (Stefi néni) állíttatta Drahony kőfaragó mesterrel. Stefi néni Dr. Áfra Tamás nagyanyjának, Fettich Arankának volt a húga, neki keresztanyja. Megkértem ezért Dr. Áfra Tamás váci háziorvost, rendtársamat, hogy meséljen keresztanyjáról, gyűjtsön adatokat a papvölgyi Dévald keresztről.
Dévald Dezső Nagyváradról származott. Feleségével Budapesten éltek, Dezső bácsi a Várban volt postaigazgató, Stefi néni gép- és gyorsírást tanított. A Dévald házaspár1933-ban költözött Budapestről Vácra, a Papvölgybe. Dezső bácsi szívbetegsége miatt szükség volt a Naszály jó levegőjére.
A Dévald házaspár a Papvölgy út 3-ban házat épített. A Papvölgy nevét a püspöki szőlőkről kapta. Áfra doktor sorolja az egykor a Papvölgyben lakókat: Meiszner család – Urszinyiné – Bartók Mária festőművész – Göndör Sándor főjegyző – Ottó Mária… A Papvölgy másik oldalán volt a Degré villa, mely ma már nincs meg. Degré Alajos (1819-1896) volt a hétkápolnai honvédemlékmű felállításának kezdeményezője, az emlékoszlopon olvasható verseket is ő írta.
A Dévald ház ún. oberländer téglából épült. Az épületbe beépítettek egy kastély bontásából származó ajtókat, ablakokat és kályhát. A fedett terasz csúcsán lévő szélkakas jelzi az építés: 1933 és a felújítás: 1973 dátumát, valamint a felújítást végző Áfra Tamás monogramját. Az Áfra család életében fontos szerepe volt a papvölgyi háznak: Tamás gyermekként sokszor nyaralt itt, emlékszik az1944-es váci bombázásokra, amikor a kereszt tövében imádkoztak (6 éves volt). Tamás 1962-ben végzett orvosként és Vácra kérte magát. A papvölgyi házban laktak két évig feleségével, Marikával. Első gyermekükkel még itt laktak. A Papvölgyben akkor vezetékes víz és elektromos világítás nem volt, ezért1965-ben az Áfra család elköltözött a Széchenyi utca 29-be (Az épülethomlokzatán 1930-as építési dátum látható). Ma is itt laknak, de papvölgyi házat is sokat használják. Dr. Áfra Tamás 48 éve háziorvos Vácott.
Visszakanyarodva a Dévald családhoz: Dezső bácsi 1936. február 6-án halt meg, Nagyváradon temették el. Ő nem érhette meg Nagyvárad hazatérését. Felesége azonban keresztet állíttatott férje emlékének is, hiszen Dezső bácsi volt nagyváradi. A felállított kereszt egyszerre hirdette Isten dicsőségét, Nagyvárad visszacsatolásának történelmi tényét és Stefi néni síron túli szeretetét férje iránt. Stefi néni közel harminc évvel később 1965-ben halt meg. Azóta a kereszt az Ő emlékét is őrzi. Stefi néni halála óta – 45 éve – a papvölgyi Dévald keresztre keresztfia Dr. Áfra Tamás figyel. A legutóbbi felújítást is Ő végeztette el 2008-ban. Mindig megdöbbent, hogy a keresztek többsége átvészelte a szocializmus negyven évét. Mintha valami mágikus erejük lenne. Mindenesetre a Papvölgyi keresztnek jót tett, hogy táblájának betűi az ötvenes évekre megfakultak, a történelmi utalás olvashatatlanná vált. A geodéziai térképeken szerepelt, de felirata nem ingerelte a diktatúrát. Stefi néni állítólag megvásárolta a kereszt által elfoglalt kis területet, de a mai földhivatali nyilvántartásban ennek nyoma nem található.
A Papvölgy keresztje hetven éve hirdeti Isten dicsőségét, Nagyvárad hazatérését és a Dévald házaspár emlékét. Remélem ezentúl táblája már mindig olvasható lesz.


Szalay Ákos

a Váci Polgár 2010. októberi számában megjelent írás


 0
Tovább

Vácdukai templomkertben, és a temetőben álló kereszt

Szent Anna templom kert



Nagyobb térképre váltás

Vácdukai temető

 0
Tovább

Vácduka és Vác között az út mellett álló kereszt


Nagyobb térképre váltás

 0
Tovább

Zsellérdűlő - Lovastanyánál lévő fedett fakereszt


Nagyobb térképre váltás

 0
Tovább

Muszka kereszt - Tagok-dűlő



Volentics Gyula: A Muszka-kereszt története : muszka.pdf

 0
Tovább

Alsóvárosi temető, Gombás patak felőli első bejáratnál lévő kereszt

Alsóvárosi temető, Avar utcai bejárat, Medve-Laier kereszt (1806. május 18)


Nagyobb térképre váltás

 0
Tovább

Alsóvárosi temető - Katona József sírjánál lévő kereszt - 1899

 0
Tovább

Alsóvárosi temetőben a lépcsősor tetejénél lévő kereszt


Nagyobb térképre váltás

 0
Tovább

Kis-Gombás dűlőben álló kőkereszt

A keresztet, amelyet még 1880-ban Straber János állíttatott, nemrég újraszentelték , és helyreállították a rongásás nyomait. Kereszt-újraállítás a Kis-Gombás dűlőben.

 

 0
Tovább

Kálvária dűlőben álló fakereszt

Fa feszületen festett fémlemez korpusz. A feszületen félkörívben festett horganylemez díszítés, a kereszt vízszintes szárán a nap és a hold szimbóluma látható szintén festett horganylemezből. A kereszt körül alacsony, beton lábazatos vaskerítés van, belül virágágyással. 1994-ben újraszentelték. Helyi védelem alatt áll. 1994.04.23.-án újraszentelve.

A 3D google térkpen nem látható, ezen úton kell menni, kb 50 métert a keresztig.

Nagyobb térképre váltás

 0
Tovább

Kosdi út mellett, a domb tetején látható, (Bácska dűlő) kőkereszt

A keresztet 1806-ban állították, és több, mint 40 éve újították fel. (1971)


Nagyobb térképre váltás

 0
Tovább

Vörös Kereszt, vagy Jezsuita kereszt - a Vöröskereszt téren

A keresztet nem mindig ezen a néven nevezték, így a történetét régi iratok és könyvek között búvárló kutatónak figyelnie kell számos írásmódra. Vörös vagy Veres Kereszt, egy idoben volt Jezsuita kereszt is a neve – ezek hol külön, hol kötojellel, hol pedig egybeírva láthatók, és felidéződik még a Hasító-kereszt megnevezés is. A névváltozások oka, a névváltozatok eredete egyelőre nem ismert. A kereszt nevéhez hasonlóan annak alapanyagát is változó mó- don említik az ismert források, egykor fa keresztről és kő szoborról írnak. A közelmúlt ismeretei alapján kőből való a kereszt, és fémből a rajtalévő korpusz. Természetes folyamat a fizikai átalakulás az ilyen nagy időt megélt szakrális emlékek esetében, egykor minden felújítás, megújítás jelenthetett anyagváltást is, mert mindez a lényegen, a gondolatiságon, a kereszt jelenvalóságán nem változtatott. A keresztállításnak mindig van oka és elozménye, itt az eredeti szándékot sajnos alapító irat hiányában nem ismerjük, töredékesek tehát az ismereteink a kereszt történetére vonatkozóan. Az elso írásos említése 1742-bol származik. Akkor a püspök és a káptalan kötött egy részletes egyezséget, amiben azt is olvashatjuk, hogy a város egyik középkori romépülete a Vörös Keresztnél (ab oriente via Rubra Crucis…) lévő templomrom. Más forrás egyelőre nem utal arra, hogy itt valóban templom lett volna valaha, nem erősítik ezt meg sem az ismert városábrázolások, sem régészeti adatok. De figyelemre méltó az a szándék, hogy 1745-ben Althann Károly püspök, aki különös gondot fordított az egyházmegyében a régi templomok újjáépítésére, egy „templomocskát” akart építtetni a kereszt közelében. Karcsú Arzén történeti munkájában ír arról, hogy a városi tanács foglalkozott a püspök tervével, kérésével. A püspök anyagot és kőmuvest biztosított volna a templomépítéshez, a várostól pedig segédmunkásokat kért. A tanács 6 segédmunkást ígért is, a környékbeli gazdák és zsellérek napi 5 garas fizetésére köteleztettek, hogy a segédmunkát ebbol fedezzék. A templom végül nem valósult meg, ennek okát sem ismerjük. Mindezek tudatában viszont a vöröskereszt alapítóinak, állítóinak lehetett (hangsúlyozott a feltételes mód!) szándéka egy korai templom emlékének a megorzése. Valós ismereteket, tényszeru eredményt ezzel kapcsolatban csak részletesebb, módszeres kutatás hozhatna. Egy 1743. végén megtartott városi tanácsülés jegyzokönyve is említi a keresztet, de egészen más okból. A tanács ekkor 20 pálinka-kocsma engedélyezését hatá- rozta el, egyiket ezek közül a „Vereskeresztnél”. A kereszt tehát itt helymeghatározó szerepű volt, akárcsak Nagy Tamás Mihály 1748 októberében kelt végrendeletében, melyben a „Vöröskeresztnél való takácsnál” említ otthagyott zsákvásznat, arról is rendelkezik, azt is fiaira hagyja. A kereszt idővel nevet adott az elotte álló térnek, és az oda vezető utcának is. Tragor Ignác váci utcaneveket vizsgáló munkái szerint előbb Hasító Kereszt Utsza (1815), majd Kereszt-sor és Kereszt-utca (1823) volt a neve. 1888-ban a hivatalos utcanévadás keretében lett Vörös-kereszt tér és sor az elnevezése, a színében is vörös kereszt akkor a 7. és 8. ház közötti üres telken állt. A váci vöröskeresztnek a helyi népéletben, népi vallásosságban is volt jelentosége. A második világháborúig a nagyböjtben sokan látogatták, innen indult a vidékünkön ismert és gyakorolt Jézuskeresés szokása. Mirkó Ferenc kéziratban megmaradt visszaemlékezése szerint nagycsütörtök este itt gyülekeztek, és innen mentek a hívek a Kálváriá- ra, ahonnan a keresztút és más ájtatosságok elvégzése után hajnalban értek át a Hétkápolnához. Újabb ott elvégzett ájtatossági formák és imák után hajnal 3-4 felé fejezték be a Jézuskeresést. (A középkori húsvéti fénymisztika elnépiesedett maradványa, amikor a hívek virrasztva várják, hogy kel föl az éjszaka sötét sírjából a nap.) Ez a hagyomány a háború idején szűnt meg. A kereszt állapotának megőrzése az évszázadok során többeket foglalkoztatott. Karcsú Arzén írása alapján tudjuk, hogy 1853- ban gondnoka lett Gyikos Mihály személyében, aki 76 frt-ot költhetett a megújítására, bekerítésé- re. Az egyházfiak közül az 1880- as években Soós József, majd Bodonyi Miklós törodött vele, az utóbbi helyreállíttatta, bekeríttette és alapítványt tett a kereszt jövőjét biztosítandó 100 frt értékben. Ugyanakkor perselyből rendelkezésre állt 156 frt. 36 garas is erre a célra. A kegyes alapítványok az idők során elkoptak, a szakrális emlékek, az útmenti keresztek gondozása erősen háttérbe került. Így történt estünkben is. Hosszú évekig gazos telken, méltatlan körülmények között állt, de most sokak összefogásával ismét meg- újult a kisváci vöröskereszt. Történetét a maiak viszik tovább. A keresztet 2010.05.29.-én szentelték újra, Varga Lajos segédpüspök által. (forrás vaci-naplo.hu )

 


Nagyobb térképre váltás

 0
Tovább

Lépcsősor utcai temetőben lévő kőkereszt


Nagyobb térképre váltás

 0
Tovább

Gombási út mellett álló kereszt (Öreg Zsobrák dűlő, Téglaházi puszta, )


Nagyobb térképre váltás

 0
Tovább

A Szent Mihály kápolna mellett álló kereszt

A Szent Mihály kápolna a Szent Mihály hegyen áll, építtette Jankovits Mihály néhai püspöki tiszttartó.  Szt. Mihály főangyal ünnepén szoktak szentmisét szoktak tartani ott, legalábbis hajdanán.


Nagyobb térképre váltás

 0
Tovább

Váci keresztek

blogavatar

Bővülő képes blog a váci és Vác környéki keresztekről.

Utolsó kommentek

HTML