Vác városának legrégebbi temetőjét, a város "múltját" a váci középvárosi temetőt jó pár évvel ezelött 38 évvel a bezárása után felszámolták. A temető elhanyagolt volt, ám mégis a városhoz tartozott, szerves része volt, olyan neves váciak síremlékével, mint Landerer Lajos, Tragor Ignác. A temetőt eredetileg egy út miatt zárták be, ami épp ott vezetett volna keresztül. Sokáig szó volt egy kegyeleti park létrehozásáról is, felmerült egy lakópark terve is - ki akar egy temető felett lakni? - , de pletykáltak kamionterminálról, és multicég telephelyéről is. Jelenleg egy üres, gazos terület áll a város közepén. Érdekes módon a zsidótemetőt nem engedték felszámolni, mert megszentelt föld. A deákvári plébánia számára ez a terület nem volt az. El is adta. Sikerült mindezt úgy, hogy országos botrány kerekedett a temető felszámolásából, hisz azt úgy hajtották végre, hogy emberi csontokkal együtt 100 tonna sírkő-maradványt a sződliget dunapartra öntöttek. Ennyi valósult meg a fejfák, sírok, kripták, jellegzetes kövek megmentéséből. Kiönteni csontokkal együtt a dunapartra. Felelős természetesen azóta sincs, a temető helyén burjánzik a gaz.
A középvárosi temetőben állt három kőkereszt is, ami most a deákvári templom udvarán hever. Szerencsére Szalay Ákos megörökítette az utókor számára a kereszteket.
A Miltényi kápolna melletti Borovi kereszt (1898).
Jelenleg a Deákvári templom udvarán van.
A Borovi kereszt (1898) korpusz nélkül
Felirat a Borovi kereszt talapzatán
Az Althann címeres kereszt.
Az Althann-címeres kereszt műkő korpusza. 
Ortodox keresztény közösségi kereszt, cirill betűs felirattal (1813)
Gál Judit írt róla cikket: Váci Polgár 16. évfolyam 11. szám, 2010. november, 11. oldal.
A keresztek ma a deákvári templom udvarán.
A temető 2013 májusi képe
In memoriam Középvárosi temető Facebook csoport
