Váci keresztek

Nagyobb térképre váltás

Nagyobb térképre váltás

A főúton álló német kereszt. 1940. Bachin Imrahje

Kereszt az Ady Endre utcában. 
 

Kőkereszt a Gyadai réthez vezető úton

 

A pestisjárvány itt eltemetett áldozatai emlékére az 1740-ben épült Rókus kápolna körül a múlt század elejéig működött egy temető, amit 1761-ben nyitottak az épülő székesegyház közelében akkor lezárt kiváltására. A szomszédos áruház építésekor felszámolt temetőre csak a kápolna melletti egykori temetőkereszt emlékeztet.

Frissítés
Áthelyezték 2017.06.15-én a keresztet a kápolná háta mögöl a kápolna mellé.








 

Ez a kereszt sem lett volna meg, Szalay Ákos listája, és Dr. Birkás János gps adatai nélkül. A terület nem járható, sem ösvény sem út nem vezet a kereszthez, és a bokrok cserjék, szinte teljesen benőtték a területet. Képek a keresztről, illetve a csonkjáról, mert a teteje sajnos már régen letörött. 
 

Nagyobb térképre váltás

Tájértéktár megnevezés: Háromszögelt kereszt

Sajnos ez a kereszt nyomtalanul eltűnt, semmi nyoma nincsen. Írtam Szalay Ákosnak, aki Mirkó Ferenc munkája alapján összegyűjtötte a kereszteket, és  Dr. Birkás János készített hozzá geodéziai felmérést. A GPS adatok alapján sem lett sajnos a kereszt. A navigációs adatok szerint, az alábbi képen a zöld nyílnál kellene lennie a keresztnek, de sajnos semmi nincs ott. A geodéziai mérés szinte napra pontosan két éve, 2011.05.13.-án készült. Akkor még biztos megvolt a kereszt, sőt Szalay Ákos még tavaly is látta. Aki tud valamit róla, írja meg..
 

Nagyobb térképre váltás

Így néz most ki a terület:

Egy kép szerencsére megmaradt,  a Börzsöny barátai honlapról másoltam. 

Betonvasból készült, kovácsoltvas nyílhegy végződéssel, díszekkel és 1956 felirattal ellátott kereszt a püspöki palota Konstantin téri homlokzata előtt. A keresztet egy alacsony kőtámfalon helyezték el. Lábánál kis márványtábla: "Világ csodája 1956-os magyar forradalom".

A képoszlopok, vagy útszéli szentképtartók illetve németesen Bildstock-ok találhatóak Vácon is. Egy a Törökhegyen, kettő a Külső-rádi úton. Hasonló még a Kálvária alatt lévő gyülekezőkápolna, illetve a leghíresebbek a Hétkápolna képoszlopai . A hét képoszlopot (régiesen: kápolnát), melytől a Hétkápolna a nevét kapta Czupin Ilona állíttatta férje emlékére, 1738-ban. A kápolnák fülkéiben a Boldogságos Szűz hét fájdalmát és hét örömét ábrázoló képek voltak elhelyezve.

A kőből képoszlopok faragott oszlop fülkeszerűen kialakított felső részének mélyedésében általában festett, vagy faragott képet helyeztek el, az oszlop tetején kereszt látható. Az útmenti képoszlopok funkciója nem teljesen tisztázott. A legvalószínűbb feltételezés, hogy határjelző szerepük lehetett. A belterület és külterület, illetve a dűlők határán álltak. De ismerünk olyanokat is, melyeket szerencsétlenségek helyszínére emlékül állítottak.

1. Törökhegyen a „Gerinc” út mentén álló Szent Antal képoszlop.  A fülkében Páduai Szt. Antal festett képe látható.

 

2. Külső Rádi út bal oldalán elzárt területen lévő felújított képoszlop.
https://img.reblog.hu/blogs/14041/img_6061602fe7a0d.jpeg?full=1?full=1
 

3. Rádi úton a Mária-udvari bejárónál élló képoszlop. A volt Marx-villához (Mária-udvar) vezető, vadgesztenye fasorral keretezett út elején állították fel a fülkés képoszlopot. A fülkében virágok között kis méretű, festett Mária szobor van.

Vác városának legrégebbi temetőjét, a város "múltját" a váci középvárosi temetőt jó pár évvel ezelött 38 évvel a bezárása után felszámolták. A temető elhanyagolt volt, ám mégis a városhoz tartozott, szerves része volt, olyan neves váciak síremlékével, mint Landerer Lajos, Tragor Ignác. A temetőt eredetileg egy út miatt zárták be, ami épp ott vezetett volna keresztül. Sokáig szó volt egy kegyeleti park létrehozásáról is, felmerült egy lakópark terve is - ki akar egy temető felett lakni? - , de pletykáltak kamionterminálról, és multicég telephelyéről is. Jelenleg egy üres, gazos terület áll a város közepén. Érdekes módon a zsidótemetőt nem engedték felszámolni, mert megszentelt föld. A deákvári plébánia számára ez a terület nem volt az. El is adta. Sikerült mindezt úgy, hogy országos botrány kerekedett a temető felszámolásából, hisz azt úgy hajtották végre, hogy emberi csontokkal együtt 100 tonna sírkő-maradványt a sződliget dunapartra öntöttek. Ennyi valósult meg a fejfák, sírok, kripták, jellegzetes kövek megmentéséből. Kiönteni csontokkal együtt a dunapartra. Felelős természetesen azóta sincs, a temető helyén burjánzik a gaz.
A középvárosi temetőben állt három kőkereszt is, ami most a deákvári templom udvarán hever. Szerencsére Szalay Ákos megörökítette az utókor számára a kereszteket.

A Miltényi kápolna melletti Borovi kereszt (1898).
Jelenleg a Deákvári templom udvarán van.



 A Borovi kereszt (1898) korpusz nélkül

Felirat a Borovi kereszt talapzatán

Az Althann címeres kereszt.

 Az Althann-címeres kereszt műkő korpusza. 

Ortodox keresztény közösségi kereszt, cirill betűs felirattal (1813)
Gál Judit írt róla cikket: Váci Polgár 16. évfolyam 11. szám, 2010. november, 11. oldal.
 

A keresztek ma a deákvári templom udvarán.
 

A temető 2013 májusi képe

In memoriam Középvárosi temető Facebook csoport 

Nagyobb térképre váltás

Nagyobb térképre váltás

A Dévald kereszt

Kerek évfordulók éve a 2010. esztendő: 90 éve volt a Trianoni „békekötés”, 80 éve született Csoóri Sándor, 70 éve volt Erdély visszacsatolása és 60 éve oszlatták fel a magyarországi szerzetesrendeket.
A Papvölgy bejáratánál lévő Dévald kereszt állításának indítéka Trianonig nyúlik vissza.

Történelmi háttér

Csoóri Sándor Trianon tébolyához foghatónak a tatárjárást és a mohácsi vészt tartja.Trianon még a török hódoltságnál is pusztítóbb és irgalmatlanabb volt. „A törökök sokáig nézték szülőhazánkból az eget, de amikor végleg elmentek, nem vitték magukkal sem Erdélyt, sem a Dunántúlt, sem a Duna-Tisza közét.…Csehszlovákiának 61.630 négyzetkilométert adtak Trianonban. A románoknak 103.093-at.Tízezer négyzetkilométerrel többet, mint amennyi megmaradt nekünk, a csonka hazának.” A történelmi Magyarország területe harmadára csökkent.
A Horthy Miklós vezette Magyarország nem törődött bele az 1920. június 4-én aláírt trianoni béke rendelkezéseibe, ezért a magyar külpolitika legfontosabb célkitűzése az elszakított, magyarok lakta területek visszaszerzése volt. A revíziós célok megvalósítására azután nyílt lehetőség, miután a hitleri Németország elkezdte a versailles-i békeszerződés felülvizsgálatát.
A két bécsi döntést a tengelyhatalmak képviselői hozták a bécsi Belvedere palotában.
Az1. bécsi döntés 1938. november 2-án született, visszakerült 11.927négyzetkilométer: zömében Csehszlovákia (autonóm Szlovákia) déli része, benne Kárpátalja déli része. Átkerült1millió 62 ezer lakos. Az 1941-es népszámlálás szerint ennek 84%-a volt magyar,és kb. 10%-a szlovák nemzetiségű.
A2. bécsi döntés alapján, 1940. augusztus 30-án, a német-olasz részvétellel felállított döntőbizottság Magyarországnak ítélt mintegy 43.492 négyzetkilométert: Észak-Erdélyt, Székelyföldet és Partium északi részét. A visszacsatolással Magyarországhoz került 1,4 millió magyar mellett több mint 1millió román is. Annak ellenére, hogy a magyarok többsége Erdély északi részén élt, még így is mintegy félmilliós magyar közösség maradt Dél-Erdélyben,akiknek egy része a döntés után északra költözött.
Gyönyörűen jellemzi a 2. bécsi döntés utáni nap hangulatát Hámori Péter írása a Magyar Nemzetben: Torockó lakossága 1940. szeptember elsején lélegzetvisszafojtva hallgatta egy besötétített tanteremben a budapesti rádió híreit az újmagyar-román határvonalról. Az öreg tanító postairónnal rajzolta be centiméterről-centiméterre a határt a térképre. Torockó és vele együtt a szomszéd falvak magyarsága a döntés nyomán Romániában maradt. Döbbent csend után együtt zokogott a falu népe. Filmre illő történet. Elképzelhető az eufórikus hangulat amit Nagyvárad hazatérése jelentett.
A2. magyar hadsereg egységei 1940. szeptember 5-13 között vonultak be a visszacsatolt területre. A papvölgyi Dévald kereszt tanúsága szerint Nagyváradra szeptember 6-án érkeztek. Itt Horthy Miklós kormányzó is jelenvolt. Mostanában tudatosult bennem, hogy a Nagyvárad tér is ekkor kapta nevét.
1944.augusztus 23-án Románia Mihály király vezetésével átállt a szövetségesek oldalára és támadást indított a német hadsereg ellen. A román csapatok hamarosan ismét megszállták Erdély egész területét, a II. világháborút lezáró párizsi békeszerződés pedig hivatalosan is visszaállította a trianoni határokat. Nagyvárad alig négy évig volt ismét a miénk. Van akinek a fejfájára ez tírták:”Élt négy évet.” Ennek a négyévnyi örömnek is tanújele a papvölgyi Dévald kereszt.

A kereszt története

Mirkó Ferenc írja:
„Papvölgy-dűlőben álló műkőkereszt

ISTEN NAGYOBB
DICSŐSÉGÉRE ÉS
NAGYVÁRAD HAZATÉRÉSÉNEK
EMLÉKÉRE HÁLÁBÓL
özv. DÉVALD DEZSŐNÉ
1940. SZEPT. 6.

Kereszt hasáb négyszög alapú, 22x21 cm.
CORPUS: műkő. Deákvári Plébániához tartozóterületen.”

A keresztet özvegy Dévald Dezsőné, született Fettich Stefánia (Stefi néni) állíttatta Drahony kőfaragó mesterrel. Stefi néni Dr. Áfra Tamás nagyanyjának, Fettich Arankának volt a húga, neki keresztanyja. Megkértem ezért Dr. Áfra Tamás váci háziorvost, rendtársamat, hogy meséljen keresztanyjáról, gyűjtsön adatokat a papvölgyi Dévald keresztről.
Dévald Dezső Nagyváradról származott. Feleségével Budapesten éltek, Dezső bácsi a Várban volt postaigazgató, Stefi néni gép- és gyorsírást tanított. A Dévald házaspár1933-ban költözött Budapestről Vácra, a Papvölgybe. Dezső bácsi szívbetegsége miatt szükség volt a Naszály jó levegőjére.
A Dévald házaspár a Papvölgy út 3-ban házat épített. A Papvölgy nevét a püspöki szőlőkről kapta. Áfra doktor sorolja az egykor a Papvölgyben lakókat: Meiszner család – Urszinyiné – Bartók Mária festőművész – Göndör Sándor főjegyző – Ottó Mária… A Papvölgy másik oldalán volt a Degré villa, mely ma már nincs meg. Degré Alajos (1819-1896) volt a hétkápolnai honvédemlékmű felállításának kezdeményezője, az emlékoszlopon olvasható verseket is ő írta.
A Dévald ház ún. oberländer téglából épült. Az épületbe beépítettek egy kastély bontásából származó ajtókat, ablakokat és kályhát. A fedett terasz csúcsán lévő szélkakas jelzi az építés: 1933 és a felújítás: 1973 dátumát, valamint a felújítást végző Áfra Tamás monogramját. Az Áfra család életében fontos szerepe volt a papvölgyi háznak: Tamás gyermekként sokszor nyaralt itt, emlékszik az1944-es váci bombázásokra, amikor a kereszt tövében imádkoztak (6 éves volt). Tamás 1962-ben végzett orvosként és Vácra kérte magát. A papvölgyi házban laktak két évig feleségével, Marikával. Első gyermekükkel még itt laktak. A Papvölgyben akkor vezetékes víz és elektromos világítás nem volt, ezért1965-ben az Áfra család elköltözött a Széchenyi utca 29-be (Az épülethomlokzatán 1930-as építési dátum látható). Ma is itt laknak, de papvölgyi házat is sokat használják. Dr. Áfra Tamás 48 éve háziorvos Vácott.
Visszakanyarodva a Dévald családhoz: Dezső bácsi 1936. február 6-án halt meg, Nagyváradon temették el. Ő nem érhette meg Nagyvárad hazatérését. Felesége azonban keresztet állíttatott férje emlékének is, hiszen Dezső bácsi volt nagyváradi. A felállított kereszt egyszerre hirdette Isten dicsőségét, Nagyvárad visszacsatolásának történelmi tényét és Stefi néni síron túli szeretetét férje iránt. Stefi néni közel harminc évvel később 1965-ben halt meg. Azóta a kereszt az Ő emlékét is őrzi. Stefi néni halála óta – 45 éve – a papvölgyi Dévald keresztre keresztfia Dr. Áfra Tamás figyel. A legutóbbi felújítást is Ő végeztette el 2008-ban. Mindig megdöbbent, hogy a keresztek többsége átvészelte a szocializmus negyven évét. Mintha valami mágikus erejük lenne. Mindenesetre a Papvölgyi keresztnek jót tett, hogy táblájának betűi az ötvenes évekre megfakultak, a történelmi utalás olvashatatlanná vált. A geodéziai térképeken szerepelt, de felirata nem ingerelte a diktatúrát. Stefi néni állítólag megvásárolta a kereszt által elfoglalt kis területet, de a mai földhivatali nyilvántartásban ennek nyoma nem található.
A Papvölgy keresztje hetven éve hirdeti Isten dicsőségét, Nagyvárad hazatérését és a Dévald házaspár emlékét. Remélem ezentúl táblája már mindig olvasható lesz.

Szalay Ákos

a Váci Polgár 2010. októberi számában megjelent írás

Szent Anna templom kert

Nagyobb térképre váltás

Vácdukai temető

Nagyobb térképre váltás

Nagyobb térképre váltás

Volentics Gyula: A Muszka-kereszt története : muszka.pdf

Alsóvárosi temető, Avar utcai bejárat, Medve-Laier kereszt (1806. május 18)

Nagyobb térképre váltás

Nagyobb térképre váltás

A keresztet, amelyet még 1880-ban Straber János állíttatott, nemrég újraszentelték , és helyreállították a rongásás nyomait. Kereszt-újraállítás a Kis-Gombás dűlőben.

 

Fa feszületen festett fémlemez korpusz. A feszületen félkörívben festett horganylemez díszítés, a kereszt vízszintes szárán a nap és a hold szimbóluma látható szintén festett horganylemezből. A kereszt körül alacsony, beton lábazatos vaskerítés van, belül virágágyással. 1994-ben újraszentelték. Helyi védelem alatt áll. 1994.04.23.-án újraszentelve.

A 3D google térkpen nem látható, ezen úton kell menni, kb 50 métert a keresztig.

Nagyobb térképre váltás

A keresztet 1806-ban állították, és több, mint 40 éve újították fel. (1971)

Nagyobb térképre váltás

A keresztet nem mindig ezen a néven nevezték, így a történetét régi iratok és könyvek között búvárló kutatónak figyelnie kell számos írásmódra. Vörös vagy Veres Kereszt, egy idoben volt Jezsuita kereszt is a neve – ezek hol külön, hol kötojellel, hol pedig egybeírva láthatók, és felidéződik még a Hasító-kereszt megnevezés is. A névváltozások oka, a névváltozatok eredete egyelőre nem ismert. A kereszt nevéhez hasonlóan annak alapanyagát is változó mó- don említik az ismert források, egykor fa keresztről és kő szoborról írnak. A közelmúlt ismeretei alapján kőből való a kereszt, és fémből a rajtalévő korpusz. Természetes folyamat a fizikai átalakulás az ilyen nagy időt megélt szakrális emlékek esetében, egykor minden felújítás, megújítás jelenthetett anyagváltást is, mert mindez a lényegen, a gondolatiságon, a kereszt jelenvalóságán nem változtatott. A keresztállításnak mindig van oka és elozménye, itt az eredeti szándékot sajnos alapító irat hiányában nem ismerjük, töredékesek tehát az ismereteink a kereszt történetére vonatkozóan. Az elso írásos említése 1742-bol származik. Akkor a püspök és a káptalan kötött egy részletes egyezséget, amiben azt is olvashatjuk, hogy a város egyik középkori romépülete a Vörös Keresztnél (ab oriente via Rubra Crucis…) lévő templomrom. Más forrás egyelőre nem utal arra, hogy itt valóban templom lett volna valaha, nem erősítik ezt meg sem az ismert városábrázolások, sem régészeti adatok. De figyelemre méltó az a szándék, hogy 1745-ben Althann Károly püspök, aki különös gondot fordított az egyházmegyében a régi templomok újjáépítésére, egy „templomocskát” akart építtetni a kereszt közelében. Karcsú Arzén történeti munkájában ír arról, hogy a városi tanács foglalkozott a püspök tervével, kérésével. A püspök anyagot és kőmuvest biztosított volna a templomépítéshez, a várostól pedig segédmunkásokat kért. A tanács 6 segédmunkást ígért is, a környékbeli gazdák és zsellérek napi 5 garas fizetésére köteleztettek, hogy a segédmunkát ebbol fedezzék. A templom végül nem valósult meg, ennek okát sem ismerjük. Mindezek tudatában viszont a vöröskereszt alapítóinak, állítóinak lehetett (hangsúlyozott a feltételes mód!) szándéka egy korai templom emlékének a megorzése. Valós ismereteket, tényszeru eredményt ezzel kapcsolatban csak részletesebb, módszeres kutatás hozhatna. Egy 1743. végén megtartott városi tanácsülés jegyzokönyve is említi a keresztet, de egészen más okból. A tanács ekkor 20 pálinka-kocsma engedélyezését hatá- rozta el, egyiket ezek közül a „Vereskeresztnél”. A kereszt tehát itt helymeghatározó szerepű volt, akárcsak Nagy Tamás Mihály 1748 októberében kelt végrendeletében, melyben a „Vöröskeresztnél való takácsnál” említ otthagyott zsákvásznat, arról is rendelkezik, azt is fiaira hagyja. A kereszt idővel nevet adott az elotte álló térnek, és az oda vezető utcának is. Tragor Ignác váci utcaneveket vizsgáló munkái szerint előbb Hasító Kereszt Utsza (1815), majd Kereszt-sor és Kereszt-utca (1823) volt a neve. 1888-ban a hivatalos utcanévadás keretében lett Vörös-kereszt tér és sor az elnevezése, a színében is vörös kereszt akkor a 7. és 8. ház közötti üres telken állt. A váci vöröskeresztnek a helyi népéletben, népi vallásosságban is volt jelentosége. A második világháborúig a nagyböjtben sokan látogatták, innen indult a vidékünkön ismert és gyakorolt Jézuskeresés szokása. Mirkó Ferenc kéziratban megmaradt visszaemlékezése szerint nagycsütörtök este itt gyülekeztek, és innen mentek a hívek a Kálváriá- ra, ahonnan a keresztút és más ájtatosságok elvégzése után hajnalban értek át a Hétkápolnához. Újabb ott elvégzett ájtatossági formák és imák után hajnal 3-4 felé fejezték be a Jézuskeresést. (A középkori húsvéti fénymisztika elnépiesedett maradványa, amikor a hívek virrasztva várják, hogy kel föl az éjszaka sötét sírjából a nap.) Ez a hagyomány a háború idején szűnt meg. A kereszt állapotának megőrzése az évszázadok során többeket foglalkoztatott. Karcsú Arzén írása alapján tudjuk, hogy 1853- ban gondnoka lett Gyikos Mihály személyében, aki 76 frt-ot költhetett a megújítására, bekerítésé- re. Az egyházfiak közül az 1880- as években Soós József, majd Bodonyi Miklós törodött vele, az utóbbi helyreállíttatta, bekeríttette és alapítványt tett a kereszt jövőjét biztosítandó 100 frt értékben. Ugyanakkor perselyből rendelkezésre állt 156 frt. 36 garas is erre a célra. A kegyes alapítványok az idők során elkoptak, a szakrális emlékek, az útmenti keresztek gondozása erősen háttérbe került. Így történt estünkben is. Hosszú évekig gazos telken, méltatlan körülmények között állt, de most sokak összefogásával ismét meg- újult a kisváci vöröskereszt. Történetét a maiak viszik tovább. A keresztet 2010.05.29.-én szentelték újra, Varga Lajos segédpüspök által. (forrás vaci-naplo.hu )

 

Nagyobb térképre váltás

Nagyobb térképre váltás

Nagyobb térképre váltás

A Szent Mihály kápolna a Szent Mihály hegyen áll, építtette Jankovits Mihály néhai püspöki tiszttartó.  Szt. Mihály főangyal ünnepén szoktak szentmisét szoktak tartani ott, legalábbis hajdanán.

Nagyobb térképre váltás

A váci Kálvária helyén török erőd állt, majd az erődszerű, ellipszis alaprajzú, felülnézetben omega jelet formáló kálváriaépítmény Schick János váci nemes adományából épült 1726-ban. 

Nagyobb térképre váltás