A Dévald kereszt
Kerek évfordulók éve a 2010. esztendő: 90 éve volt a Trianoni „békekötés”, 80 éve született Csoóri Sándor, 70 éve volt Erdély visszacsatolása és 60 éve oszlatták fel a magyarországi szerzetesrendeket.
A Papvölgy bejáratánál lévő Dévald kereszt állításának indítéka Trianonig nyúlik vissza.
Történelmi háttér
Csoóri Sándor Trianon tébolyához foghatónak a tatárjárást és a mohácsi vészt tartja.Trianon még a török hódoltságnál is pusztítóbb és irgalmatlanabb volt. „A törökök sokáig nézték szülőhazánkból az eget, de amikor végleg elmentek, nem vitték magukkal sem Erdélyt, sem a Dunántúlt, sem a Duna-Tisza közét.…Csehszlovákiának 61.630 négyzetkilométert adtak Trianonban. A románoknak 103.093-at.Tízezer négyzetkilométerrel többet, mint amennyi megmaradt nekünk, a csonka hazának.” A történelmi Magyarország területe harmadára csökkent.
A Horthy Miklós vezette Magyarország nem törődött bele az 1920. június 4-én aláírt trianoni béke rendelkezéseibe, ezért a magyar külpolitika legfontosabb célkitűzése az elszakított, magyarok lakta területek visszaszerzése volt. A revíziós célok megvalósítására azután nyílt lehetőség, miután a hitleri Németország elkezdte a versailles-i békeszerződés felülvizsgálatát.
A két bécsi döntést a tengelyhatalmak képviselői hozták a bécsi Belvedere palotában.
Az1. bécsi döntés 1938. november 2-án született, visszakerült 11.927négyzetkilométer: zömében Csehszlovákia (autonóm Szlovákia) déli része, benne Kárpátalja déli része. Átkerült1millió 62 ezer lakos. Az 1941-es népszámlálás szerint ennek 84%-a volt magyar,és kb. 10%-a szlovák nemzetiségű.
A2. bécsi döntés alapján, 1940. augusztus 30-án, a német-olasz részvétellel felállított döntőbizottság Magyarországnak ítélt mintegy 43.492 négyzetkilométert: Észak-Erdélyt, Székelyföldet és Partium északi részét. A visszacsatolással Magyarországhoz került 1,4 millió magyar mellett több mint 1millió román is. Annak ellenére, hogy a magyarok többsége Erdély északi részén élt, még így is mintegy félmilliós magyar közösség maradt Dél-Erdélyben,akiknek egy része a döntés után északra költözött.
Gyönyörűen jellemzi a 2. bécsi döntés utáni nap hangulatát Hámori Péter írása a Magyar Nemzetben: Torockó lakossága 1940. szeptember elsején lélegzetvisszafojtva hallgatta egy besötétített tanteremben a budapesti rádió híreit az újmagyar-román határvonalról. Az öreg tanító postairónnal rajzolta be centiméterről-centiméterre a határt a térképre. Torockó és vele együtt a szomszéd falvak magyarsága a döntés nyomán Romániában maradt. Döbbent csend után együtt zokogott a falu népe. Filmre illő történet. Elképzelhető az eufórikus hangulat amit Nagyvárad hazatérése jelentett.
A2. magyar hadsereg egységei 1940. szeptember 5-13 között vonultak be a visszacsatolt területre. A papvölgyi Dévald kereszt tanúsága szerint Nagyváradra szeptember 6-án érkeztek. Itt Horthy Miklós kormányzó is jelenvolt. Mostanában tudatosult bennem, hogy a Nagyvárad tér is ekkor kapta nevét.
1944.augusztus 23-án Románia Mihály király vezetésével átállt a szövetségesek oldalára és támadást indított a német hadsereg ellen. A román csapatok hamarosan ismét megszállták Erdély egész területét, a II. világháborút lezáró párizsi békeszerződés pedig hivatalosan is visszaállította a trianoni határokat. Nagyvárad alig négy évig volt ismét a miénk. Van akinek a fejfájára ez tírták:”Élt négy évet.” Ennek a négyévnyi örömnek is tanújele a papvölgyi Dévald kereszt.
A kereszt története
Mirkó Ferenc írja:
„Papvölgy-dűlőben álló műkőkereszt
ISTEN NAGYOBB
DICSŐSÉGÉRE ÉS
NAGYVÁRAD HAZATÉRÉSÉNEK
EMLÉKÉRE HÁLÁBÓL
özv. DÉVALD DEZSŐNÉ
1940. SZEPT. 6.
Kereszt hasáb négyszög alapú, 22x21 cm.
CORPUS: műkő. Deákvári Plébániához tartozóterületen.”
A keresztet özvegy Dévald Dezsőné, született Fettich Stefánia (Stefi néni) állíttatta Drahony kőfaragó mesterrel. Stefi néni Dr. Áfra Tamás nagyanyjának, Fettich Arankának volt a húga, neki keresztanyja. Megkértem ezért Dr. Áfra Tamás váci háziorvost, rendtársamat, hogy meséljen keresztanyjáról, gyűjtsön adatokat a papvölgyi Dévald keresztről.
Dévald Dezső Nagyváradról származott. Feleségével Budapesten éltek, Dezső bácsi a Várban volt postaigazgató, Stefi néni gép- és gyorsírást tanított. A Dévald házaspár1933-ban költözött Budapestről Vácra, a Papvölgybe. Dezső bácsi szívbetegsége miatt szükség volt a Naszály jó levegőjére.
A Dévald házaspár a Papvölgy út 3-ban házat épített. A Papvölgy nevét a püspöki szőlőkről kapta. Áfra doktor sorolja az egykor a Papvölgyben lakókat: Meiszner család – Urszinyiné – Bartók Mária festőművész – Göndör Sándor főjegyző – Ottó Mária… A Papvölgy másik oldalán volt a Degré villa, mely ma már nincs meg. Degré Alajos (1819-1896) volt a hétkápolnai honvédemlékmű felállításának kezdeményezője, az emlékoszlopon olvasható verseket is ő írta.
A Dévald ház ún. oberländer téglából épült. Az épületbe beépítettek egy kastély bontásából származó ajtókat, ablakokat és kályhát. A fedett terasz csúcsán lévő szélkakas jelzi az építés: 1933 és a felújítás: 1973 dátumát, valamint a felújítást végző Áfra Tamás monogramját. Az Áfra család életében fontos szerepe volt a papvölgyi háznak: Tamás gyermekként sokszor nyaralt itt, emlékszik az1944-es váci bombázásokra, amikor a kereszt tövében imádkoztak (6 éves volt). Tamás 1962-ben végzett orvosként és Vácra kérte magát. A papvölgyi házban laktak két évig feleségével, Marikával. Első gyermekükkel még itt laktak. A Papvölgyben akkor vezetékes víz és elektromos világítás nem volt, ezért1965-ben az Áfra család elköltözött a Széchenyi utca 29-be (Az épülethomlokzatán 1930-as építési dátum látható). Ma is itt laknak, de papvölgyi házat is sokat használják. Dr. Áfra Tamás 48 éve háziorvos Vácott.
Visszakanyarodva a Dévald családhoz: Dezső bácsi 1936. február 6-án halt meg, Nagyváradon temették el. Ő nem érhette meg Nagyvárad hazatérését. Felesége azonban keresztet állíttatott férje emlékének is, hiszen Dezső bácsi volt nagyváradi. A felállított kereszt egyszerre hirdette Isten dicsőségét, Nagyvárad visszacsatolásának történelmi tényét és Stefi néni síron túli szeretetét férje iránt. Stefi néni közel harminc évvel később 1965-ben halt meg. Azóta a kereszt az Ő emlékét is őrzi. Stefi néni halála óta – 45 éve – a papvölgyi Dévald keresztre keresztfia Dr. Áfra Tamás figyel. A legutóbbi felújítást is Ő végeztette el 2008-ban. Mindig megdöbbent, hogy a keresztek többsége átvészelte a szocializmus negyven évét. Mintha valami mágikus erejük lenne. Mindenesetre a Papvölgyi keresztnek jót tett, hogy táblájának betűi az ötvenes évekre megfakultak, a történelmi utalás olvashatatlanná vált. A geodéziai térképeken szerepelt, de felirata nem ingerelte a diktatúrát. Stefi néni állítólag megvásárolta a kereszt által elfoglalt kis területet, de a mai földhivatali nyilvántartásban ennek nyoma nem található.
A Papvölgy keresztje hetven éve hirdeti Isten dicsőségét, Nagyvárad hazatérését és a Dévald házaspár emlékét. Remélem ezentúl táblája már mindig olvasható lesz.
Szalay Ákos
a Váci Polgár 2010. októberi számában megjelent írás
