Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés

Papvölgy dűlőben álló kereszt, Nagyvárad visszatérésének dicsőségére. 1940


Nagyobb térképre váltás


A Dévald kereszt

Kerek évfordulók éve a 2010. esztendő: 90 éve volt a Trianoni „békekötés”, 80 éve született Csoóri Sándor, 70 éve volt Erdély visszacsatolása és 60 éve oszlatták fel a magyarországi szerzetesrendeket.
A Papvölgy bejáratánál lévő Dévald kereszt állításának indítéka Trianonig nyúlik vissza.

Történelmi háttér

Csoóri Sándor Trianon tébolyához foghatónak a tatárjárást és a mohácsi vészt tartja.Trianon még a török hódoltságnál is pusztítóbb és irgalmatlanabb volt. „A törökök sokáig nézték szülőhazánkból az eget, de amikor végleg elmentek, nem vitték magukkal sem Erdélyt, sem a Dunántúlt, sem a Duna-Tisza közét.…Csehszlovákiának 61.630 négyzetkilométert adtak Trianonban. A románoknak 103.093-at.Tízezer négyzetkilométerrel többet, mint amennyi megmaradt nekünk, a csonka hazának.” A történelmi Magyarország területe harmadára csökkent.
A Horthy Miklós vezette Magyarország nem törődött bele az 1920. június 4-én aláírt trianoni béke rendelkezéseibe, ezért a magyar külpolitika legfontosabb célkitűzése az elszakított, magyarok lakta területek visszaszerzése volt. A revíziós célok megvalósítására azután nyílt lehetőség, miután a hitleri Németország elkezdte a versailles-i békeszerződés felülvizsgálatát.
A két bécsi döntést a tengelyhatalmak képviselői hozták a bécsi Belvedere palotában.
Az1. bécsi döntés 1938. november 2-án született, visszakerült 11.927négyzetkilométer: zömében Csehszlovákia (autonóm Szlovákia) déli része, benne Kárpátalja déli része. Átkerült1millió 62 ezer lakos. Az 1941-es népszámlálás szerint ennek 84%-a volt magyar,és kb. 10%-a szlovák nemzetiségű.
A2. bécsi döntés alapján, 1940. augusztus 30-án, a német-olasz részvétellel felállított döntőbizottság Magyarországnak ítélt mintegy 43.492 négyzetkilométert: Észak-Erdélyt, Székelyföldet és Partium északi részét. A visszacsatolással Magyarországhoz került 1,4 millió magyar mellett több mint 1millió román is. Annak ellenére, hogy a magyarok többsége Erdély északi részén élt, még így is mintegy félmilliós magyar közösség maradt Dél-Erdélyben,akiknek egy része a döntés után északra költözött.
Gyönyörűen jellemzi a 2. bécsi döntés utáni nap hangulatát Hámori Péter írása a Magyar Nemzetben: Torockó lakossága 1940. szeptember elsején lélegzetvisszafojtva hallgatta egy besötétített tanteremben a budapesti rádió híreit az újmagyar-román határvonalról. Az öreg tanító postairónnal rajzolta be centiméterről-centiméterre a határt a térképre. Torockó és vele együtt a szomszéd falvak magyarsága a döntés nyomán Romániában maradt. Döbbent csend után együtt zokogott a falu népe. Filmre illő történet. Elképzelhető az eufórikus hangulat amit Nagyvárad hazatérése jelentett.
A2. magyar hadsereg egységei 1940. szeptember 5-13 között vonultak be a visszacsatolt területre. A papvölgyi Dévald kereszt tanúsága szerint Nagyváradra szeptember 6-án érkeztek. Itt Horthy Miklós kormányzó is jelenvolt. Mostanában tudatosult bennem, hogy a Nagyvárad tér is ekkor kapta nevét.
1944.augusztus 23-án Románia Mihály király vezetésével átállt a szövetségesek oldalára és támadást indított a német hadsereg ellen. A román csapatok hamarosan ismét megszállták Erdély egész területét, a II. világháborút lezáró párizsi békeszerződés pedig hivatalosan is visszaállította a trianoni határokat. Nagyvárad alig négy évig volt ismét a miénk. Van akinek a fejfájára ez tírták:”Élt négy évet.” Ennek a négyévnyi örömnek is tanújele a papvölgyi Dévald kereszt.

A kereszt története

Mirkó Ferenc írja:
„Papvölgy-dűlőben álló műkőkereszt

ISTEN NAGYOBB
DICSŐSÉGÉRE ÉS
NAGYVÁRAD HAZATÉRÉSÉNEK
EMLÉKÉRE HÁLÁBÓL
özv. DÉVALD DEZSŐNÉ
1940. SZEPT. 6.

Kereszt hasáb négyszög alapú, 22x21 cm.
CORPUS: műkő. Deákvári Plébániához tartozóterületen.”

A keresztet özvegy Dévald Dezsőné, született Fettich Stefánia (Stefi néni) állíttatta Drahony kőfaragó mesterrel. Stefi néni Dr. Áfra Tamás nagyanyjának, Fettich Arankának volt a húga, neki keresztanyja. Megkértem ezért Dr. Áfra Tamás váci háziorvost, rendtársamat, hogy meséljen keresztanyjáról, gyűjtsön adatokat a papvölgyi Dévald keresztről.
Dévald Dezső Nagyváradról származott. Feleségével Budapesten éltek, Dezső bácsi a Várban volt postaigazgató, Stefi néni gép- és gyorsírást tanított. A Dévald házaspár1933-ban költözött Budapestről Vácra, a Papvölgybe. Dezső bácsi szívbetegsége miatt szükség volt a Naszály jó levegőjére.
A Dévald házaspár a Papvölgy út 3-ban házat épített. A Papvölgy nevét a püspöki szőlőkről kapta. Áfra doktor sorolja az egykor a Papvölgyben lakókat: Meiszner család – Urszinyiné – Bartók Mária festőművész – Göndör Sándor főjegyző – Ottó Mária… A Papvölgy másik oldalán volt a Degré villa, mely ma már nincs meg. Degré Alajos (1819-1896) volt a hétkápolnai honvédemlékmű felállításának kezdeményezője, az emlékoszlopon olvasható verseket is ő írta.
A Dévald ház ún. oberländer téglából épült. Az épületbe beépítettek egy kastély bontásából származó ajtókat, ablakokat és kályhát. A fedett terasz csúcsán lévő szélkakas jelzi az építés: 1933 és a felújítás: 1973 dátumát, valamint a felújítást végző Áfra Tamás monogramját. Az Áfra család életében fontos szerepe volt a papvölgyi háznak: Tamás gyermekként sokszor nyaralt itt, emlékszik az1944-es váci bombázásokra, amikor a kereszt tövében imádkoztak (6 éves volt). Tamás 1962-ben végzett orvosként és Vácra kérte magát. A papvölgyi házban laktak két évig feleségével, Marikával. Első gyermekükkel még itt laktak. A Papvölgyben akkor vezetékes víz és elektromos világítás nem volt, ezért1965-ben az Áfra család elköltözött a Széchenyi utca 29-be (Az épülethomlokzatán 1930-as építési dátum látható). Ma is itt laknak, de papvölgyi házat is sokat használják. Dr. Áfra Tamás 48 éve háziorvos Vácott.
Visszakanyarodva a Dévald családhoz: Dezső bácsi 1936. február 6-án halt meg, Nagyváradon temették el. Ő nem érhette meg Nagyvárad hazatérését. Felesége azonban keresztet állíttatott férje emlékének is, hiszen Dezső bácsi volt nagyváradi. A felállított kereszt egyszerre hirdette Isten dicsőségét, Nagyvárad visszacsatolásának történelmi tényét és Stefi néni síron túli szeretetét férje iránt. Stefi néni közel harminc évvel később 1965-ben halt meg. Azóta a kereszt az Ő emlékét is őrzi. Stefi néni halála óta – 45 éve – a papvölgyi Dévald keresztre keresztfia Dr. Áfra Tamás figyel. A legutóbbi felújítást is Ő végeztette el 2008-ban. Mindig megdöbbent, hogy a keresztek többsége átvészelte a szocializmus negyven évét. Mintha valami mágikus erejük lenne. Mindenesetre a Papvölgyi keresztnek jót tett, hogy táblájának betűi az ötvenes évekre megfakultak, a történelmi utalás olvashatatlanná vált. A geodéziai térképeken szerepelt, de felirata nem ingerelte a diktatúrát. Stefi néni állítólag megvásárolta a kereszt által elfoglalt kis területet, de a mai földhivatali nyilvántartásban ennek nyoma nem található.
A Papvölgy keresztje hetven éve hirdeti Isten dicsőségét, Nagyvárad hazatérését és a Dévald házaspár emlékét. Remélem ezentúl táblája már mindig olvasható lesz.


Szalay Ákos

a Váci Polgár 2010. októberi számában megjelent írás


Tovább

Vácdukai templomkertben, és a temetőben álló kereszt

Szent Anna templom kert

keresztek vácdukakeresztek vácduka

Nagyobb térképre váltás

Vácdukai temető

keresztek vácduka

Tovább

Vácduka és Vác között az út mellett álló kereszt


Nagyobb térképre váltás

Tovább

Zsellérdűlő - Lovastanyánál lévő fedett fakereszt

Zsellérdűlő fakeresztZsellérdűlő fakeresztZsellérdűlő fakereszt


Nagyobb térképre váltás

Tovább

Muszka kereszt - Tagok-dűlő



Volentics Gyula: A Muszka-kereszt története : muszka.pdf

Tovább

Váci keresztek

blogavatar

Bővülő képes blog a váci és Vác környéki keresztekről.

Utolsó kommentek

HTML